Rövid leírás
A József Műegyetemen tanult (1912–1914), tanulmányait nem fejezte be. Az I. világháború kitörése után bevonult katonának (1914), frontszolgálatot teljesített, tartalékos főhadnagyként szerelt le (1918. nov.). Az összeomlás után a Magyar Kurír és a Budapesti Hírlap szerkesztője (1921–1922), Bajcsy-Zsilinszky Endre híveként a fajvédő Szózat (1922–1926), majd az Előőrs (1928–1932) és a Szabadság c. lapok munkatársa (1932–1939). A Magyar Országos Tudósító munkatársa, rovatvezetője (1926–1927), felelős szerkesztője (1927–1938), egyúttal a népi írók első gyülekezőhelyévé vált Válasz c. folyóirat felelős szerkesztője (1934–1935) és kiadója (1934–1938). Az Írók Gazdasági Egyesületének (IGE) tisztségviselője és a Bartha Miklós Társaság elnöke (1936–1938).
A Nemzeti Egység Pártja programjával országgyűlési képviselő (Kőszeg, 1935–1938. febr.). Parlamenti beszédeiben és írásaiban fellépett a földreformért, küzdött az egykézés ellen, üdvözölte a Márciusi Front megalakulását (1937). Bajcsy-Zsilinszky Endrével közösen részt vett a Belgrádban rendezett Balkán Konferencián, amelyen a kelet-közép-európai kis országok összefogásáról tárgyaltak. A Vállalkozók Lapja munkatársa (1939–1941), szerkesztője (1941–1944). A II. világháború után, a Nemzeti Parasztpárt tagja, a Szabad Szó, a Magyar Vasárnap, a Magyar Nemzet valamint az Élet és Tudomány munkatársa (1945–1950). A Tankönyvkiadó külső munkatársa, szerkesztője, segédlektora (1951–1955).
(A kép forrása: https://mandadb.hu/tetel/479055/Nemeth_Imre_18931970_ujsagiro_iro_fenykepe)