Nemzeti Sírhelyek


Nizsalovszky Endre

Rövid leírás

Nizsalovszky Endre

Az Igazságügyi Minisztérium Törvényelőkészítési Osztálya bírósági joggyakornoka (1916-1917), bírósági jegyzője (1917-1920), magánjogi előadója (1920-1921), bírósági titkára (1921-1922), miniszteri titkára (1922-1930; miniszteri osztálytanácsosi címmel és ranggal, 1928-tól). A debreceni Tisza István Tudományegyetem magántanára (1929-1930), a kereskedelmi és váltójog ny. r. tanára (1930-1934. A József Nádor Műszaki és Gazdaság-tudományi Egyetem Közgazdaság-tudományi Karán a magánjog és a kereskedelmi jog ny. r. tanára (1934-1938). A Pázmány Péter Tudományegyetemen, ill. az ELTE ÁJTK-n a polgári eljárásjog (1938-1943), a magyar magánjog ny. r. tanára (1943-1949), majd az I. sz. Polgári Jogi Tanszék ny. r. tanára (1949-1951), tanszékvezető egy. tanára (1951-1957). A forradalom és szabadságharc idején az MTA Nemzeti Bizottsága titkára (1956. okt.-nov.), ezért a forradalom bukása után egyetemi tanári állásából fegyelmivel elbocsátották (1957, mentesítették ennek jogi következményei alól: 1962).

Kereskedelmi és váltójoggal, elsősorban a valorizáció jogának kérdéseivel, a dologi jog, ill. a kötelmi jog problémáival foglalkozott. Később érdeklődése a gazdaság polgári jogrendszerének kérdései felé fordult, majd a családjog terén ért el kiemelkedő eredményeket, elsőként alkalmazva a szociológia és az összehasonlító jogtudomány eredményeit. Magyarországon elsőként tárgyalta a szerv- és szövetátültetés jogi következményeit.