Rövid leírás
A József Műegyetem Mérnöki Osztálya, ill. a BME Építőmérnöki Kar Geodéziai Tanszéke tanársegéde, egy. adjunktusa (1903-1910), a geodézia h. (1910-1913), ny. r. tanára (1913-1952), egy. tanára (1952-1955) és a Geodézia Tanszék vezetője (1949-1955). A Mérnöki és Építészmérnöki Osztály dékánja (1926-1928 és 1934-1935). A potsdami geodéziai intézetben F. R. Helmert mellett végzett kutatásokat. Az általa megszervezett Magyar Geodéziai Intézet tudományos munkáinak irányítója (1927-1944), egyúttal a budapesti városmérés munkálatainak irányítója (1932-től).
Felsőgeodéziával foglalkozott, részt vett a br. Eötvös Loránd által vezetett geodéziai kutatásokban. Az ún. Sterneck-féle ingákkal az ország több helyén mérte meg a nehézségi gyorsulás szabatos értékét. Magyarországon nevéhez fűződik a korszerű alapvonalmérések bevezetése. A II. világháború után az elpusztított Duna- és Tisza-hidak újjáépítésével kapcsolatos geodéziai mérések irányítója. Számos, széles körben elterjedt geodéziai műszer (pl. felsőrendező szintező műszer, prizmás tachiméter stb.) fejlesztésében vett részt.
(A kép forrása: https://mek.oszk.hu/02100/02185/html/867.html)