Rövid leírás
Szabadfoglalkozású író (1958-tól), a Kortárs rovatvezetője és főmunkatársa (1981–1991), az Élet és Irodalom munkatársa (1989-től). A St. Paul-i Hamline Egyetem és a Minnesotai Egyetem (USA) meghívott tanára (1987). A Magyar PEN Club alelnöke (1989). A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja (1993).
Az 1960-as években írt verseire, köteteire erős érzelmi telítettség, a háború élményének, édesapja halálának, saját árvaságának, életrajzi ihletésű motívumainak jelenléte jellemző, szövegei poétikailag gazdagok, főképp strukturális metaforákkal telítettek (A teremtés napja, 1963; Búcsú Betlehemtől, 1967). 1968. évi indiai útját Ablak a földre (1972) c. útirajzában örökítette meg. Az 1970-es évektől verseiben egyre erősebb az irónia (A visszacsavart láng, 1979). Írásaiban a modern és a posztmodern beszédmódot ötvözi, gyakran él a szabadvers formai megoldásával (Helyzetünk az óceánon, 1984). Versbeszédét az egyszerűség jellemzi, a hétköznapi nyelv elemeiből építkezik, alig él látványos költői eszközökkel, a nyelvet és a jelentést finom iróniával kezeli. Alain Ginsberg és Kurt Vonnegut több művének fordítója.
(A kép forrása: http://mek.oszk.hu/01900/01906/html/index1947.html)