Rövid leírás
A Magyar Kir. Operaház tagja (1917-től), örökös tagja (1934-től). Alfio (Mascagni: Parasztbecsület) szerepében debütált. Pietro Mascagni társulatával nagy európai turnén vett részt (1924–1925). Verdi Falstaffja magyarországi bemutatóján a címszerepet énekelte (1927). A Magyar Állami Operaház igazgatója (1957–1959).
A budapesti operatársulat egyik legeredetibb tehetsége volt, munkássága erősen rányomta bélyegét az intézmény művészi tevékenységére. Kodály Zoltán számára írta a Háry János címszerepét, a Székely fonó kérőjét, valamint Zrínyi szózata c. művének baritonszólóját. Bánk bán (Erkel Ferenc) eredeti tenor szólamát kedvéért dolgozták át bariton hangra (bem.: 1929). Jellegzetes, nazális színű bariton hangjának legfőbb erőssége csengő, magas regisztere volt. Főként az olasz operák (Verdi, Puccini, Mascagni, Leoncavallo) baritonszerepei álltak közel hozzá, de énekelt Wagner-operákban is. Kiváló énektechnikája révén hangjának frissességét idős koráig megőrizte. Kiváló oratórium- és dalénekes is volt. Ízes, plasztikus szövegmondása a magyar operák legjellegzetesebb tolmácsolójává avatta, gyönyörűen beszélt és énekelt anyanyelvén. Kodály „a magyar népdalok mesterdalnoká”-nak nevezte.
(A kép forrása: https://lfze.hu/nagy-elodok/pallo-imre-1757)