Rövid leírás
A Szegedi Nemzeti Színház (1940–1948), a budapesti Vígszínház (1948), a Vidám Színpad (1949–1951), a Magyar Néphadsereg Színháza, ill. ismét a Vígszínház művésze (1952–1965). Élete utolsó éveiben különösen fontossá vált kifejező orgánuma: betegsége miatt csak szinkron- és rádiós feladatokat tudott vállalni. Zeneszerzéssel is foglalkozott.
Ismertebb filmjei: A császár parancsára (1956); Don Juan legutolsó kalandja (1958); Vörös tinta (1959); Az arcnélküli város (1960); Alázatosan jelentem (1960); Elveszett paradicsom (1962); Kertes házak utcája (1962); Isten őszi csillaga (1962); A tizedes meg a többiek (1965).
(A kép forrása: https://port.hu/adatlap/szemely/palos-gyorgy/person-141508)