Rövid leírás
A BVSC (1945–1948), a Budapesti Lokomotív (1949–1950), a Budapesti Bástya (1951–1953), a Vasas ökölvívója (1954–1956); amatőr (1945–1956), hivatásos versenyző (1957–1964). Amatőr versenyzőként háromszoros olimpiai bajnok (1948: középsúly; 1952, 1956: nagyváltósúly); Európa-bajnok (1949: középsúly; 1951: nagyváltósúly); háromszoros főiskolai világbajnok (1949: középsúly; 1951, 1954: nagyváltósúly); tízszeres magyar bajnok (1946, 1947, 1954: középsúly; 1952, 1953, 1955, 1956: nagyváltósúly; 1950, 1952, 1953: csapat). Az első ökölvívó, aki az újkori olimpiai játékok történetében három bajnoki címet szerzett. Hivatásos versenyzőként Európa-bajnok (1962, 1963, 1964: középsúly), a világbajnoki címért nem indulhatott. Magyar válogatott (1947–1956).
Az FTC (1964–1968), a Budapesti Honvéd ökölvívó-szakosztályának tanácsadója (1968–1969), az Óbuda Tsz SE vezetőedzője (1978–1979). A magyar ökölvívó-válogatott szövetségi kapitánya, ill. vezetőedzője (1971–1977 és 1979–1992); mesteredző (1970). Az Európai Amatőr Ökölvívó Szövetség (AIBA) edzőbizottságának elnökhelyettese (1990-től), a Magyar Ökölvívó Szövetség (MÖSZ) örökös tb. elnöke (1992-től). Az Ökölvívás Hírességei Csarnoka (Hall of Fame) tagja (2001-től).
(A kép forrása: https://www.boxtv.hu/94-eve-szuletett-a-legendas-papp-laszlo/)
Irodalom
Papp Lászlóról minden magyar hallott és nem csak azért, mert a fővárosi sportaréna névadója. A háromszoros olimpiai bajnok tehetségéhez és világklasszis sportteljesítményéhez nem fér kétség. Egy „jelenség” volt, és nem csak a ringben. A dicsőség nem szállt a fejébe, mindig közvetlen maradt az emberekhez. Páratlan humorral mesélt a meccseiről. A történetei még az ökölvíváshoz nem értőket is mosolyra derítik. Lexikont írhatnánk technikai tudásáról, de inkább idézzünk Pietrzykowski lengyel, profi bokszolótól, aki valóban megtapasztalta Papp Laci kemény ütéseit, hiszen az 1956-os melbourne-i olimpia elődöntőjében a magyar bajnok küldte őt padlóra. „Papp minden bizonnyal a legjobb bokszoló azok közül, akiket valaha is láttam, és akikkel alkalmam volt az erőmet összemérni. Alacsony, izmos, hódító kis fekete bajusszal, jellegzetesen magyaros jelenség. Azt hihetnénk, hogy alacsony termete bizonyos előnyt jelent ellenfeleinek. Papp azonban annyira ruganyos volt, reflexe olyan páratlanul gyors, hogy szinte láthatatlan fejmozdulattal is elkerülte az erős csapásokat. Eleinte úgy tűnt, hogy egész fedetlen, és bármikor eltalálható. Szó sincs róla. Pappot eltalálni nagy művészet volt. Ahogy most, bizonyos idő távlatából visszaemlékszem rá, meg kell állapítanom, hogy ő az az ökölvívó, akinek egyetlen hibája se volt, jobb és bal kezével egyaránt hihetetlenül erőseket ütött. Mindezt tetézte ütéseinek szokatlan gyorsasága. Azok, akik a magyar bajnok ellen valaha is a szorítóba léptek, egyöntetűen állítják, hogy nem is ököllel, hanem kalapáccsal üt. Ilyen ellenféllel szemben semmiféle előre kiagyalt taktika nem lehet sikeres. A küzdelem bármely pillanatban Papp ellenfelének kiszámolásával végződhet.” A budapesti születésű sportolót eredetileg focistának szánta édesapja, aki azonban fia későbbi választásával is elégedett volt. Édesanyja nemes egyszerűséggel ennyit fűzött a döntéshez: „Édes fiam, ha pofon kell, csak szólj, adok én neked minden este lefekvés előtt!” Papp László alig 19 évesen nyerte első amatőr meccsét. Ekkor még azt sem tudták, ki ez a bajszos „nyikhaj”. Annyira elcsépelte a csepeli fiút, hogy a meccs után mindenki az ifjú tehetség után érdeklődött. Négy nappal a mérkőzés után már a válogatott színeiben bokszolt.
A teljesség igénye nélkül néhány számadat: háromszoros olimpiai bajnok (1948, London, középsúly; 1952, Helsinki, nagyváltósúly; 1956, Melbourne, nagyváltósúly), kétszeres Európa-bajnok (1949, Oslo, középsúly; 1951, Milánó, nagyváltósúly), hétszeres magyar bajnok (1946, 1947, 1954, középsúly; 1952, 1953, 1955, 1956, nagyváltósúly). Profiként: Európa-bajnok (1962–1964), 29 mérkőzésen veretlen (27 győzelem, 2 döntetlen) A Hall of Fame írott anyagai szerint az 1963-ban vívott madridi mérkőzésére a Spanyolországban élő magyar futballsztárok, Puskás Ferenc és Kubala László kasztíliai munkanélküliekből szerveztek neki szurkolótábort. A magyar klasszis ezen a meccsen védte meg Európa-bajnoki címét.
Papp László 2003. október 16-án, 78 éves korában hunyt el súlyos betegségben.