Rövid leírás
Közhonvédként végigküzdötte a szabadságharcot (1848–1849), majd a bukás után a magyar kataszteri földmérés szolgálatába állt (1853-tól), a kataszteri térképosztály térképtárának vezetője (1870–1872), a budapesti állami nyomda igazgatója (1872–1898).
A 19. század egyik jelentős kartográfusaként, a kataszteri térképek alapján ő készítette el a 6–10 térképlap anyagát összefogó, 1:144 000 méretarányú, gazdagon színezett közigazgatási és földmívelési térképeit (Cultura Croquis…). 1872-ben kiadta Budapest és környéke c. sokszínű térképét, majd elkészítette a nagy feltűnést keltett első magyarországi domborművű térképeket (A Tátra hegység domborművű térképe; A Balaton medrének és környékének domborműve; Mehádia környékének domborműve stb.), amelyeket az 1896. évi millenniumi kiállításon, a párizsi és velencei földrajzi kiállításokon, végül Bécsben is kitüntetéssel jutalmaztak, és Péchyt a párizsi Académie Nationale tagjául választotta. Mindhárom dombortérképe az ELTE TTK Természetföldrajzi Tanszékének gyűjteményében van.