Rövid leírás
Budapesten, Mertens Ferenc fényképész műtermében inas (1892–1893), Koller Károly utóda műtermében retusőr (1893–1895), Bécsben, a Székely, Kalmár és Szigeti-műterem alkalmazotta (1895-től), majd ismét egy budapesti fényképésznél dolgozott, később Franciaországban, Nadar és Fia párizsi műhelyében kapott munkát. Egy szocialista gyűlésen való részvétele miatt kiutasították Franciaországból (1899). Orosházán (Székely Aladárral, 1899–1900), Mezőtúron (1900–1903), Egerben (1903–1909), Szolnokon (1909–1910), végül Budapesten nyitott műtermet (1910-től). Budapesti műtermét rendszeresen látogatták képzőművészek (köztük Kádár Béla, Márffy Ödön, Pátzay Pál, Rippl-Rónai József), itt szervezte Borsody-Bevilaqua Béla az első magyarországi bábszínházat (1912). Filmet is készített: Drágfy Veron (1913).
Az I. világháborúban frontszolgálatot teljesített, sebesülése után a kórházban fekvő katonákról készített portrékat (1914–1918). A Belvárosi Színházban Blattner Gézával és Vértes Marcellal bábelőadásokat tartott (1918–1919). A Tanácsköztársaság idején, Állami Bábszínház néven, az Angol Parkban játszottak (1919). Budapest ostroma során megsemmisült műterme helyett újat nyitott (1945). Fotói a festői stílust képviselik. Ő vezette be a fényképeknek festményjelleget adó ún. nemes másolási eljárásokat (pl. brómolajnyomás stb.). Bartók Béláról, Karinthy Frigyesről, Móra Ferencről, Tóth Árpádról, Rippl-Rónai Józsefről készült portréi a korabeli fotóművészet legjobb alkotásai közé tartoznak. – A Magyar Fotográfia c. folyóirat főszerkesztője (1929-től), szerkesztője (1934–1938), a Fényképészeti Lapok főszerkesztője.
(A kép forrása: Wikipédia)