Rövid leírás

Schay Géza

 

Az Országos Kémiai Intézet ún. szaknapidíjasa (1922–1926), segédvegyésze (1926–1928), vegyésze, fővegyésze (1928–1943), mint kísérletügyi fővegyész saját kérésére nyugdíjazták (1943). Reaktiválása után, a Magyar Ruggyantaárugyár kutató, ellenőrző és textillaboratóriumának vezetője (1943–1949). A berlin-dahlemi Kaiser Wilhelm Institut für Physikalische Chemie ösztöndíjasa (1926–1928 és 1930). A Pázmány Péter Tudományegyetemen a fizikai kémia magántanára (1929–1939), c. ny. rk. tanára (1939–1949). A BME Vegyészmérnöki Kar Ipari Elméleti Kémiai Tanszéke, ill. Fizikai Kémiai Tanszéke ny. r. tanára (1949–1952), egy. tanára (1952–1965) és a Tanszék vezetője (1949–1965). A Gumiipari Kutatólaboratórium (1949–1955) és az MTA Központi Kémiai Kutatóintézete (KKKI) igazgatója (1954– 1969), majd az MTA KKKI nyugdíjas tud. tanácsadója (1970-től). Az MTA Fizikai–kémiai Főbizottsága elnöke. A Magyar Kémikusok Egyesülete (MKE) elnöke (1957–1972), t. elnöke (1972-től).

A termodinamika és a reakciókinetika nemzetközileg is elismert kutatójaként elsősorban a heterogén katalízis, az adszorpció, különösen az elegyek adszorpciójának vizsgálata terén ért el alapvetően új eredményeket. Magyarországon ő kezdeményezte az ún. nem egyensúlyi termodinamika kémiai alkalmazását, s ő dolgozta ki az adszorpció különböző típusainak egységes termodinamikai tárgyalását. Az 1950-es években behatóan foglalkozott a gumi és a műgumi fizikai kémiai tulajdonságainak vizsgálatával. Nagy érdemeket szerzett a modern szemléletű fizikai kémiai oktatás magyarországi megteremtésében.

 

 

(A kép forrása: https://www.kfki.hu/~cheminfo/hun/mvm/arc/schay.html)