Nemzeti Sírhelyek


Szádeczky-Kardoss Elemér, szádecsnei és kardosfalvi (1914-ig Szádeczky Elemér)

Rövid leírás

Szádeczky-Kardoss Elemér, szádecsnei és kardosfalvi (1914-ig Szádeczky Elemér)

A soproni Bányászati és Erdészeti Főiskola, ill. a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) soproni Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Kar Rendszeres Ásványtani és Kőzettani Tanszéke tanársegéde (1927–1934), egy. adjunktusa (1934–1941), az ásvány- és földtan ny. rk. tanára (1941–1948). A Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1933–1941). A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem (NME) Ásványtani és Kőzettani Tanszéke ny. r. tanára (1947–1950) és a tanszék vezetője (1948–1950); közben a Bánya-, Kohó- és Erdőmérnöki Kar dékánja (1947–1948), majd az NME rektora (1948–1950). Az ELTE TTK (1953–1956: Élet- és Földtudományi Kar) Ásványtani-kőzettani Intézete ny. r. tanára (1950–1952), egy. tanára (1952–1974); Ásványtani-kőzettani Intézete igazgatója (1950–1969), a Kőzettan-geokémiai Tanszék vezetője (1969–1974). Az MTA Geokémiai Kutatólaboratóriuma igazgatója (1956–1974). Az MTA Elnöksége tagja (1964–1967). Az MTA Föld- és Bányászati Tudományok Osztálya titkára (1965–1970), elnöke (1970–1975).

A magyarországi szénkőzettani, geokémiai és lemeztektonikai kutatások megalapítója. Nevéhez fűződik az első magyarországi karsztvíztérkép összeállítása. Vezető szerepet vállalt a magyarországi földtani kutatások irányításában, az ország természeti erőforrásai kutatási irányainak kidolgozásában, megalapította az MTA Geokémiai Kutatólaboratóriumát.