Rövid leírás
A Havas, majd a Globus Nyomda ún. mesterszedője, Az Újság és a Reggel tördelője (1920-as évek). Munkaszolgálatra hívták be, Radnóti Miklóssal együtt Borba deportálták (1941). A háború után a Népszava, majd a Dolgozók Világlapja képszerkesztője (1945–1949), a Nyomdaipari Igazgatóságon tankönyvkiadással foglalkozott (1949). A Grafikai Ipariskola igazgatója (1949–1954), a Révai Nyomda művészeti instruktora, a Kossuth Nyomda műszaki osztályvezetője (1949–1954), a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó művészeti szerkesztője (1954–1962), az Európa Könyvkiadó Magyar Helikon Műhelye (1963–1982), majd a Helikon Kiadó művészeti és technikai vezetője (1982–1990). A Magyar Képzőművészeti Főiskola r. tanára, főisk. tanára (1950–1965), a Magyar Iparművészeti Főiskola (1965-től) és a Könnyűipari Műszaki Főiskola egy. tanára (1973-tól). A Magyar Bibliofil Társulat főtitkára. A Magyar Grafika (1950–1975), az Interpressgraphik szerkesztője (1969–1977).
A legnagyobb magyar tipográfusok (Tótfalusi Kis Miklós, Kner Imre, Tevan Andor) szellemiségét követve újította meg a magyar könyvművészetet, egyensúlyt találva a bibliofil törekvésekre jellemző igényes művészi megoldások, a könyv kezelhetősége, a benne foglalt művekkel harmonizáló tipográfiai megoldások és a jelentős példányszámban való előállíthatóság között. A legkiválóbb grafikusokkal, pl. Kass Jánossal, Reich Károllyal, Szalay Lajossal, Szántó Piroskával, Szász Endrével, Würtz Ádámmal működött együtt. Művelődés- és könyvtörténeti szempontból különleges értéket képviselnek a gondozásában és részben kezdeményezésére megjelentetett fakszimile kiadások.