Rövid leírás
Az Országos Földrengési Obszervatórium központi gyakornoka (1935–1936), a debreceni Tisza István Tudományegyetem Orvosi Fizikai Intézetében Gyulay Zoltán tud. gyakornoka (1936–1940), az ipolysági és a pestszentlőrinci állami gimn. r. tanára (1941–1946). A Budapesti Középiskolai Tanárképző Intézet gyakorlógimnáziumának vezető tanára (1946–1949), a Budapesti Pedagógiai Főisk. Fizika Tanszék tanszékvezető r. tanára (1949–1950), a BOTE, ill. a SOTE Orvosi Fizikai Intézete, ill. Biofizikai és Sugárbiológiai Intézete ny. r. tanára (1950–1952), egy. tanára (1952–1982) és az intézete igazgatója (1950–1982); közben a BOTE Általános Orvostudományi Kar dékánja (1959–1963), a SOTE tudományos rektorhelyettese (1970–1973). Az MTA Kristályfizikai Tanszéki Kutatócsoport vezetője (1961–1975). Az MTA Elnöksége tagja (1976–1990); az MTA III. Osztálya titkárhelyettese (1964–1970), az osztály elnökhelyettese (1970–1976), elnöke (1976–1990). Az MTA Fizikai Bizottsága titkára (1952–1964). A Magyar Biofizikai Társaság t. elnöke (1985-től). Az Eötvös Loránd Fizikai Társulat (ELFT) vezetőségi tagja.
Kristályfizikával, a kristálynövekedés mechanizmusával, egykristályok növesztésével, nukleáris medicinával foglalkozott. Munkatársaival a világon is az elsők között állított elő távközlési célokra alkalmas egykristályokat.