Nemzeti Sírhelyek


Varga József

Rövid leírás

Varga József

A József Műegyetem, ill. a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Kémiai Tanszéke tanársegéde (1913–1915), egy. adjunktusa (1915–1923) és magántanára (1919–1923), a kémiai technológia ny. r. tanára (1923–1939, 1943–1944); közben az Egyetemes és Vegyészmérnöki Osztály dékánja (1930–1933). Az Iparügyi Minisztérium államtitkára (1939. máj. 9.–1939. júl. 25.), iparügyi (1939. júl. 25.–1943. márc. 29.), egyúttal kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter (1939. okt. 27.–1943. márc. 29.); 1941-ben Magyarország hadba lépése ellen szavazott a Minisztertanácsban. A Magyar Élet Pártjának (MÉP) programjával Szeged országgyűlési képviselője (1939–1944). A Magyar Állami Kőszénbánya Rt. elnöke (1943–1945). Magyar kir. titkos tanácsos (1940-től). A Nagynyomású Kísérleti Intézet igazgatója (1951), a Veszprémi Nehézvegyipari Egyetem Ásványolaj- és Szénfeldolgozó Iparok Tanszéke tanszékvezető egy. tanára (1952–1956).

Kémiai, vegyipari technológiai alapkutatásokkal foglalkozott. Az I. világháború idején üzembe helyezte a nagysármási gázmezőkön létesített földgázhőbontót, majd a magyarországi bauxitoknak a cementgyártásban való hasznosítását vizsgálta. Jelentős eredményeket ért el műbenzinek és motorhajtóanyagok előállítása, ill. kőszenek nagynyomású hidrogénezése terén. Legismertebb felfedezése az ún. kénhidrogén-effektus (Varga-effektus) megállapítása.