Rövid leírás
Pécsett és Székesfehérvárott könyvtáros tiszt (1941–1943), egyúttal a pécsi Sorsunk c. irodalmi lap társszerkesztője (1941–1943). Budapestre költözése után (1943 ősze) az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK), majd az Egyetemi Könyvtár díjtalan gyakornoka (1943–1945). Csöngén, majd rövid ideig Székesfehérvárott múzeumi tiszt, s a fehérvári Vörösmarty Társaságban is tevékenykedett (1945–1948). Az MTA Könyvtárának könyvtárosa (1948. okt. 1.–1951. márc. 1.; elbocsátották). Írásaiból élt (1951-től).
Irodalmi szemléletére és filozófiai kultúrájának kialakítására főként Fülep Lajos, Kerényi Károly, Várkonyi Nándor és a Janus Pannonius Társaság hatott. Tizennégy éves korától rendszeresen írt verseket, első írása, egy novella, a szombathelyi Hír c. lapban jelent meg (1928). Költői felfedezése a Pesti Hírlap 1929. ápr. 14-i vasárnapi számához fűződik. A budapesti Névtelen jegyző c. folyóirat 1932. évi pályázatára beküldött versével hívta fel magára a nyugatosok, köztük Babits Mihály figyelmét. Első verse (Hajnal) a Nyugatban 1932-ben jelent meg. Első kötete (Hideg van, 1934) után Baumgarten-jutalomban részesült (1935). Harmadik kötete (A teremtés dicsérete, 1938) megjelenésekor már a Nyugat és a korszak irodalmi folyóiratainak elismert munkatársa. A Nyugat megszűnése után (1941) a Sorsunk, a Magyar Csillag, a Válasz és a Diárium közölte írásait. Első, kiforrottabb stílussal és költői hanggal megszólaló kötete a Medúza (1944). Nagy hatással volt filozófiai fejlődésére, műveire Hamvas Bélával való megismerkedése. Az 1950-es évek hivatalos kultúrpolitikája mellőzte, elszigetelte, katolikus világnézete miatt is támadták, 1950–1956 között csak gyermekversei és műfordításai jelenhettek meg. Könyvtárosi állásából való elbocsátása után (1951) Kodály Zoltán támogatta, aki megzenésítette Öregek c. versét. Ezekben az években született versei A hallgatás tornya (1956) c. kötetébe kerültek be. 1957 után ismét mellőzték, csupán műfordításai jelenhettek meg (A lélek idézése, 1958). A Szépirodalmi Kiadó által 1964-ben visszautasított, Tűzkút c. kötetét a párizsi Magyar Műhely, ezt követően a Magvető Kiadó adta ki. 1964-től visszatérhetett az irodalmi életbe. Ötvenéves születésnapja tiszteletére a párizsi Magyar Műhely különszámot adott ki. 1966. júl.-ban feleségével együtt Londonba utazhatott, ahol felolvasást tartott a Szepsi Csombor Kör estjén. Edwin Morgan fordításában angolul is megjelentek versei (1970). Kossuth-díjának (1970) összegéből fiatal költők támogatására megalapította a Pásztor Béla-díjat. Psyche c. (1972), nagy sikert arató verses regényéből – amelyben egy fiktív költőnő, Lónyay Erzsébet élettörténetét írta meg archaizáló, korhű nyelven – Bódy Gábor filmet készített (1979), majd színpadi adaptációját is bemutatta a Pécsi Nemzeti Színház Zsebszínháza (1984). Három veréb hat szemmel (1977) c. irodalmi antológiája a magyar nyelvű lírából ad válogatást.