Rövid leírás
Az országvesztést Erdélyben élte meg, kereskedőinasnak állt (1920–1921), majd Szatmárnémetiben dolgozott (1921–1925). Budapesten, az Angol Parkban, szállodákban, kávéházakban vállalt alkalmi munkákat (1925–1927). A Magyarországi Szocialista Munkáspárt és az illegális kommunista mozgalom tagja (1925–1927; rendőri felügyelet alá került: 1927), majd letartóztatták és kitoloncolták Romániába). Hazaszökött és Szatmári Zoltán álnéven élt (1928–1937; 1937-ben ismét letartóztatták, de az irodalmi közvélemény, főként Illyés Gyula közbenjárására kiszabadult). A II. világháborúban munkaszolgálatosként az Ukrán SZSZSZK-ba került (1942–1944). A II. világháború után az MKP, majd az MDP tagja (1945-től). A Szabadság c. napilap kulturális rovatvezetője (1945–1946), a Népszava munkatársa, az Athenaeum könyvkiadó lektora (1946–1952). A Kisdobos c. gyermeklap szerkesztője (1952–1956), lapjában számos mellőzött írónak, költőnek biztosított publikálási lehetőséget. Államellenes tevékenység koholt vádjával háromévi börtönbüntetésre ítélték (1957; amnesztiával szabadult: 1958, de írásai csak 1962-től jelenhettek meg rendszeresen).
Első verseit Kassák Lajos közölte Munka, valamint Dokumentum c. lapjaiban (1925-től). A Nyugatban először 1928-ban jelent meg költeménye. Első verseskötetéről (Csuklódon kibuggyan a vér, 1930) Radnóti Miklós írt elismerő kritikát a Kortársban. Az 1930-as években addig avantgárd stílusú versei klasszikusabb formát öltöttek, s a Nyugat ízlésvilágához közeledtek. A Nyugat harmadik nemzedékének tagja. Teremtés tanúja (1945) c. kötete addigi életművének összegzése. 1948–1953 között főként a kor politikájának szellemében írt „pártos” művei láttak napvilágot. Az 1960-as évektől egyre kevésbé alkalmazott klasszikus formákat, s témái között megjelent az öregség, a betegség és a halál. Sirály c. kötetében, az elégia és a zsoltár műfaját használva, elhunyt feleségét gyászolta. Gyermekversei és meséi szélesebb körben is ismertté tették nevét. 1964-től karcolatokat, tárcákat, jegyzeteket is írt. Négy perc múlva beáll az ősz c. lírai játékát az Irodalmi Színpadon játszották (Sirály címmel, 1967).