Rövid leírás
A korszerű magyar sebészeti oktatás és gyakorlat megteremtője, számos új műtéti technika magyarországi bevezetője, első alkalmazója. A törött csontok dextrin-, vagy csirizkötésben való rögzítése helyett előbb bevezette az ún. túrómészkötést, majd később a mintázó fösz, azaz a gipszkötés alkalmazását. Bebizonyította, hogy bizonyos végtagsérüléseknél a nyugalom, a végtag gipszkötésben való folyamatos rögzítése a gyógyítás egyik fontos tényezője. ő és az ún. Balassa-iskola alkalmazta először a nyílt törés kifejezést a magyar sebészeti gyakorlatban, de kitűnt a ficamok műtéti megoldásaiban és pontosan kidolgozta a csonkolások javallatait. A neves francia sebész, Roux osztályán látott módszert tökéletesítette, így sikeresen végzett súlyos végtagsérülteknél hidegvízfürdő-kezelést. A sebészet szinte valamennyi ágában jelentőset alkotott: híres műtéte volt a gégesipoly fedése, ún. kettőzött szabad lebennyel, elsőként végzett urológiai (húgykő)műtéteket, bevezette klinikáján a vizeletvizsgálatot. Nagy szerepet játszott a gégetükrözés magyarországi bevezetésében, egyik párizsi útja alkalmából fecskendőt hozott haza, amely nemsokára az egész országban elterjedt. 1867. júl. 2-án Magyarországon elsőként végzett sikeres hasmetszést (egy petefészektömlő miatt). Elsők között alkalmazta Európában az éteres narkózist (1847), nevéhez fűződik továbbá a műtéti bemosakodás, az amputáció helyett az ízületi gümőkór rögzítő kezelése, a magyarországi plasztikai sebészet úttörőjeként először készített fényképeket és szemléltető rajzokat „képzőműtéteiről”. Igen sokat tett a magyar nyelvű orvosi oktatás kialakításáért, ill. megreformálásáért, valamint a magyar nyelvű orvosi szaknyelv megteremtéséért. Katedráján kétórás előadásokat tartott: kezdetben egy órát németül, egy órát magyar nyelven; majd fokozatosan rövidítette német óráit, végül teljesen elhagyta. 1849 végén, egy leveléért, amelyben két osztrák tisztet ajánlott Kossuthnak honvédül 3 havi fogságra ítélték, de két hónap múlva szabadon bocsátották. A börtönben gr. Batthyány Lajos közelében volt, amikor a miniszterelnök öngyilkosságot követett el. Miután Batthyány felvágta ereit, ellátta a sebeit és tiltakozott a súlyosan megsebesült ember akasztása ellen. 1860-ban 4000 koronát adott a Magyar Tudós Társaságnak.
Bővebben: http://nevpont.hu/view.php?id=591
Irodalom
A Tolna megyei Sárszentlőrincen látta meg a napvilágot Balassa János 1814-ben – abban a kis faluban, ahol majd’ húsz évvel később Petőfi Sándor is az iskolapadot koptatta. Balassa tehetsége merőben más területen mutatkozott meg, ám korántsem fakóbban. Kimagasló eredményeket köszönhetünk neki az orvoslás területén, tudását külföldi tanulmányutak során kezdte tökéletesre csiszolni. 1843-ban tért haza, amikor Magyarországon már szinte izzott a levegő a reformok szellemében. A fiatal orvos a pesti egyetemen kezdett el a szemészet, a szülészet és a sebészet szakterületén oktatni, ám kedvence, specialitása mindvégig az utóbbi maradt. Rengeteg újítással rukkolt elő: az elsők között alkalmazta például az általános érzéstelenítést. Számos eljárással előzte meg korát, így például a csont és ízületi betegségek hűtéssel való sebészeti gyógykezelésével is. De nem csak tudósként, tanárként és gyógyítóként volt kiemelkedő – Balassa János igazi hazafiként a forradalom és szabadságharc ideje alatt a Honvédkórházat igazgatta. Ezt persze a Habsburgok nem nézhették el neki: a szabadságharc leverése után két évig fogságban sínylődött. Csupán 37 éves volt, amikor szabadult, ekkor ismét elfoglalhatta méltó helyét tanszékén. Élete végéig a haladó magyar orvosok egyik szószólója volt, többek között neki köszönhetjük az Orvosi Hetilap és az Országos Közegészségügyi Tanács létrejöttét is. Mindössze ötvennégy éves volt, amikor 1868. december 9-én meghalt. Síremléke a Fiumei úti Sírkertben található.
Élő Emlékezet
a képek forrása: mek.oszk.hu