Rövid leírás
Zongoraművészként és zeneszerzőként is sikeresen lépett fel Bécsben (1864–1875), majd állami ösztöndíjjal Európa nagyvárosainak zenei életét tanulmányozta (1875-től). Miután a MÁV-nál nyugdíjaztatta magát csak zenével foglalkozott (1888-tól), a budapesti Zeneakadémián a zeneszerzés r. tanára (1888–1892).
Bár zeneszerzőnek készült, apja kérésére gépészmérnöki oklevelet szerzett, majd Bécsben mérnöki állást vállalt. Mérnöki karrierje mellett párhuzamosan haladt zeneszerzői és zongoraművészi előmenetele, mígnem feladta mérnöki ambícióit, s csak a zenének élt. A 19. század végének népszerű, külföldön is elismert, sokszor játszott zeneszerzője. Első műveit még Bécsben jegyezte, s itt adta első hangversenyeit is. A királynak dedikált Ave Mariaért elnyerte Bécs városa Viribus unitis aranyérmét (1870-ben). Hazatérése után csatlakozott Mihalovich Ödönhöz, aki a wagneri zenedráma híveként, annak nyomán akarta megújítani a magyar romantikus zenét.
(A kép forrása: Wikipédia)