Rövid leírás
A budapesti helytartótanács tisztviselője (1864–1867), a Miniszterelnökség Sajtóosztályának munkatársa (1867–1872), az osztály vezetője (1872–1904) minisztertanácsosi (1879–1887), tanácsosi tangban (1887-től).
Verseket, humoreszkeket írt, népszerű színpadi szerző volt, több mint húsz színművét többnyire a Nemzeti Színház mutatta be. Ügyesen megírt, jól játszható, pergő párbeszédű, sokszor azonban erőltetett cselekményű, naiv vígjátékaiban és bohózataiban a dzsentriket, az öntelt felkapaszkodókat, a közélet vámszedőit mutatta be. Operát (Lavotta szerelme, Hubay Jenő zenéjével, 1906), operetteket és népszínműveket (Az igmándi kispap, 1882) is írt.