Rövid leírás
A József Műegyetem Ásvány– és Földtani Tanszéke tanársegéde (1896–1899), a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia, ill. Főiskola ny. rk. (1899–1900), ny. r. tanára (1900–1914). Főbányatanácsos (1910), majd a Pénzügyminisztériumban a bányászati kutatások irányítója (miniszteri tanácsosi rangban, 1914–1918), az állami bányászati monopóliumok és kutatások központi igazgatója (c. helyettes államtitkári rangban, 1918–1921), kilépett az állami szolgálatból (1921). A budapesti Földtani Intézet igazgatója (1929–1931).
A magyar kőolajkutatás nemzetközi hírű személyisége, a magyarországi földgáz- és kőolajkutatások irányítója. Ő fedezte fel és tárta fel Erdélyben a nagy kiterjedésű kissármási földgázlelőhelyet (Lóczy Lajossal és Papp Károllyal, 1911), feltárta továbbá az egbelli (Nyitra vármegye, 1915) és a bujavicai (Horvátország, 1918) kőolaj-földgázlelőhelyeket, megkezdte az Alföld kutatását (1918).
(A kép forrása: Wikipédia)