Rövid leírás
Az Országos Magyar Képzőművészeti Főiskola r. tanára (1921–1932). A Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK) Művészegyesület alapító tagja, a Szinyei Társaság (1920-tól), a Magyar Képzőművészek Egyesületének elnöke (1949-től).
Párizsban aratta első nagyobb sikerét, Krumplihámozók c. kiállított képével. Münchenben élt és dolgozott (1890–1897). Ott került kapcsolatba a Nagybányai Művésztelep gyökerét képező Hollósy-körrel. Münchenben készült művein a Hollósy-körre is jellemző, Bastien-Lepage-féle ún. finom naturalizmus érvényesül (Úrvacsora, 1890). Csatlakozott a Nagybányai Művésztelep festőihez (1897-től), és részt vett első budapesti kiállításukon. Az 1900-as évek elején a magyar és a sokác népművészet színei, ornamentikái jelentek meg vásznain. Párizsban (1903–1910) főleg szimbolikus kompozíciókat (Vámpírok, 1904, Nirvána, 1909) és aktképek sorozatát festette, amelyek közül Thámár c. kompozícióját az 1911. évi római nemzetközi kiállításon megvásárolta az olasz állam. Önarcképét a firenzei Uffizi Képtár őrzi. Témavilága sokrétű, számos nagysikerű portré került ki keze alól. Interieurok, tájképek, csendéletek, lányáról festett Züzü-sorozata, Balatonaligán festett képei példázzák művészetének sokoldalúságát.
(A kép forrása: Wikipédia)