Rövid leírás
A Nemzeti Színház tagja (1843-tól), ahol elsősorban baritonszerepeket énekelt. Részt vett az 1848–1849. évi forradalom és szabadaságharcban: Kápolnánál megsebesült, felgyógyulása után Komáromba került. Klapka kapitulációja számára is menlevelet jelentett, visszatért a színházhoz.
1840-től foglalkozott zeneszerzéssel. A Szózat megzenésítésével elnyerte a Nemzeti Színház pályadíját (1843). Kora legkiválóbb és legfoglalkoztatottabb magyar dalszerzője, Petőfi Sándor első megzenésítője (Ezrivel terem a fán a meggy, 1844). A népies magyar műdal és a csárdás zene művelője. Számos színdarabot írt, legsikerültebb a Két Sobri c. népszínműve (1851). Erkel Bátori Mária, Hunyadi László és Bánk bán c. operáinak szövegkönyvírója.
(A kép forrása: Wikipédia)