Rövid leírás
Nagybányán (1896-tól), majd Budapesten élt (1927-től). Kiállító művész (1905-től).
Családja hatására korán kezdett el művészettel foglalkozni. Arcképeket festett, jellemábrázoló készsége már a naturalista indíttatású Korai önarcképén megmutatkozik (1900 k.). Festészete legértékesebb művei a portrék (Anyám és Noémi, 1909; Édesanyám, 1912; Ruhateregetés, 1908). Tájképfestészetében – visszafogottabb színekkel – apját követte (Nagybányai utca, 1905), majd – berlini tanulmányai után – az impresszionizmus hatott tájábrázolására.
(A kép forrása: Wikipédia)