Rövid leírás
A pesti egyetem Állatgyógyászati Tanszéke gyakornoka, tanársegéde (1834–1835), a Gyakorlati Sebészeti Tanszéken Stáhly Ignác tanársegéde (1835–1837). A pesti Szent Rókus Kórház osztályos főorvosa (1837–1847), kórházigazgató főorvosa és Pest város tiszti főorvosa (1847–1848). A forradalom és szabadságharc idején a Hadügyminisztériumban (HM) egészségügyi osztályfőnök (őrnagy, majd ezredes-törzsorvosi rangban, 1848–1849). A világosi fegyverletétel (1849. aug. 13.) után az osztrák kormányzat másfél évre internálta, majd visszavonultan élt tápiószelei birtokán. Ismét Pest város tiszti főorvosa és a Szent Rókus Kórház igazgató főorvosa (1861–1871).
Magyarországon elsőként védte meg doktori értekezését magyar nyelven, s a későbbiekben is nagy erőfeszítéseket tett a magyar orvosi szaknyelv megteremtéséért. A forradalom és szabadságharc idején ő irányította a magyar honvédség katonai egészségügyét, építtette ki a magyar egészségügy szervezetét. Vezetésével alakult ki a tábori kórházak rendszere, a front- és hátországi betegellátás, az újoncok orvosi ellenőrzése, ill. a rokkantak utókezelése. A műszer- és gyógyszerhiány enyhítésére kísérleteket tett a magyarországi gyógyszer- és műszergyártás megszervezésére. Az ő javaslatára nevezték ki Kossuth Zsuzsannát, Kossuth Lajos testvérét országos főápolónőnek (1849. ápr. 16-án). Kinevezése új lendületet adott a női önkéntes ápolók toborzásának. Számos, nemzetközileg is újnak számító módszert vezetett be a hadisebészetben, Európában is az elsők között alkalmazott műtéteknél kloroformot.
(A kép forrása: Wikipédia)