Rövid leírás
A budapesti tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1876–1879), az elméleti fizika ny. rk. (1879–1885), ny. r. tanára (1885–1928); egyúttal az Elméleti Fizikai Intézet igazgatója (1879–1928). A Bölcsészettudományi Kar dékánja (1897–1900), az Egyetem rektora (1911–1912). Magyar kir. udvari tanácsos (1905-től).
Elméleti fizikával, optikával, elsősorban a fény különböző módosulásainak tanulmányozásával foglalkozott. A magyarországi elektrodinamikai kutatások elindítójaként nemzetközileg is jelentős eredményeket ért el az elhajlított fény polárosságának kísérleti és elméleti vizsgálata terén. Indítványozta a magyarországi elektromos ellenállás egységeinek meghatározását, kezdeményezte a hazai földáramok egységesítését. Részt vett az 1881. évi párizsi nemzetközi elektromos kiállításon, ahol az általa szerkesztett elektrodinamométert ezüstéremmel tüntették ki.
(A kép forrása: Wikipédia)