Rövid leírás
A Regélő, a Honművész segédszerkesztője (1833–1834), a Rajzolatok (1837–1838), a pozsonyi Hírnök (1838–1839), a Jelenkor, a Regélő és a Pesti Divatlap szerkesztője (1839–1844), az Egyetemi Könyvtár könyvtárosa (1845–1848). A forradalom idején Vörösmarty Mihály javaslatára a pesti tudományegyetem nyelvi tanszékén tanított (1848–1849), egy rövid ideig nemzetőri szolgálatot teljesített, de a harcokban betegsége miatt nem vehetett részt. Kossuth Hírlapjának segédszerkesztője (1848. aug.–szept.). A bukás után megfosztották katedrájától (1849). Az Egyetemi Könyvtár könyvtáros tisztje (1850–1853). A Kisfaludy Társaság tagja (1842).
Hőskölteményeket, hazafias verseket írt. Legismertebb műve Az obsitos (1843) c. költeménye, amely a nagyotmondó Háry János alakját formálta meg. Versei megzenésítői között van Kodály Zoltán mellett Liszt Ferenc és Erkel Ferenc is. A romantika egyik nagyhatású 19. századi képviselője volt. Műveit idilli, érzelmes, biedermeier szemlélet és stílusjegyek jellemzik.
(A kép forrása: Wikipédia)
Irodalom
Vörösmartyék kortársaként Garay János is a romantikus eposzban és a lírában kereste a kiteljesedést, ám újságíróként és irodalomszervezőként nagyobb sikereket ért el, mint költőként. Sokan egyenesen az első hivatásszerű zsurnalisztaként tar tják számon. Legsikeresebb műve Az obsitos volt, amelyben érzékletesen ábrázolta a dunántúli szájhagyomány egyik népszerű alakját, Háry Jánost. Emlékezetéhez nagyban hozzájárult a 20. században Kodály Zoltán, aki daljátékot készített művéből, ezzel beemelve a népdalokat a színházba. A napóleoni háborúk idején hihetetlennél hihetetlenebb kalandokba keveredő Háry állítólag valós személy volt, sőt, egyes források szerint Garay még találkozott is vele. Úgy hírlik, maga a szekszárdi főjegyző mutatta be szerzőt és múzsáját egymásnak egy szüret alkalmával. A nagyotmondó obsitos némi bor társaságában még számos történettel szórakoztatta a fiatal újságírót, aki csak a fejét fogta, hogy miért is nem előbb találkoztak. Később a fiatalon elhunyt Garay és a legendás Háry is szobrot kapott a legkisebb megyeszékhelyen. Ha arra járunk, semmiképpen se mulasszuk el megsimogatni Háry lovának bizonyos testrészét – állítólag sokaknak hozott már szerencsét. Garay János 1853-ban hunyt el, a Fiumei úti temetőben helyezték örök nyugalomra.
Élő Emlékezet
a képek forrása: mek.oszk.hu