Nemzeti Sírhelyek


Gömbös Gyula, jákfai; 1929-től vitéz

Rövid leírás

Gömbös Gyula, jákfai; 1929-től vitéz

 

Nemzetgyűlési (Törökszentmiklós, 1920–1922; Abádszalók, 1922–1926), országgyűlési képviselő (Abádszalók, 1927–1936). Gr. Bethlen István mellett részt vett az egységes, erős kormányzópárt, az Egységes Párt (Keresztény-Keresztyén Kisgazda, Földműves és Polgári Párt) megalakításában (1922. febr.), a párt ügyvezető elnökeként (1922–1923) ő szervezte és irányította az 1922. évi nemzetgyűlési választásokat, de az ellenforradalmi rendszer konszolidációjára törekvő Bethlen a fajvédő és radikális antikapitalista követeléseket hangoztató Gömböst fokozatosan kiszorította a hatalomból. Kis csoportjával együtt kilépett az Egységes Pártból (1923. aug.), egy ideig az általa kezdeményezett, Keresztény Ellenzéki Szövetség nevű, hamar életképtelennek bizonyult országgyűlési együttműködés keretein belül tevékenykedett, majd a következő évben életre hívta a Fajvédő Pártot (Magyar Nemzeti Függetlenségi Párt, 1924. okt. 19.), amelynek élén a Bethlen-kormány jobboldali ellenzéke vezéreként politizált. Miután felismerte, hogy a Bethlen által kialakított rendszerben az ellenzéknek nincs lehetősége a hatalomra jutáshoz, feloszlatta pártját (1928. szept. 6.), s híveinek egy részével visszalépett a kormányzó pártba.

Honvédelmi minisztériumi államtitkár (1928. szept.–1929. okt.), honvédelmi miniszter (1929. okt. 10.–1936. szept. 2.); közben szolgálaton kívüli ezredessé (1928), tábornokká (1932), altábornaggyá (1934) és gyalogsági tábornokká léptették elő (1936). Miniszterelnökként, neve már gr. Bethlen István távozása után is felvetődött (1931. aug.), majd a gazdasági világválság hatásaival megbirkózni nem képes gr. Károlyi Gyula lemondása után a kormányzó kormányalakításra kérte fel (1932. szept. 29.). Magyarország miniszterelnökeként (1932. okt. 1.–1936. okt. 6.) megtartotta a honvédelmi tárcát, s rövid ideig ő irányította a Külügyminisztériumot is (1933. jan. 7.–1933. febr. 4.). A magyar miniszterelnökök közül elsőként kormányprogramot adott ki, amelyet Luther Márton mintájára 95 pontba foglalva Nemzeti Munkaterv címmel hozott nyilvánosságra (1932. okt. 26.). A programban kifejezésre jutott politikai nézeteinek központi eleme, a nemzeti öncélúság, belpolitikailag az egyéni és csoportérdekeknek a nemzet egésze érdekeinek való alárendelését (lényegében egy korporációs rendszer létrehozását) jelentette.

(A kép forrása: Wikipédia)