Nemzeti Sírhelyek


Hoitsy Pál, domályosi

Rövid leírás

Hoitsy Pál, domályosi

 

A budapesti tudományegyetemen Jedlik Ányos asszisztense (1873–1874). A pólai csillagvizsgáló munkatársa (1876–1877), a budapesti VIII. kerületi főreáliskola r. tanára (1877–1880). A Függetlenség c. lap munkatársa, szerkesztője és az Egyetértés c. lap vezércikkírója (1880–1889), az Egyetértés felelős szerkesztője (1902. jan.), a Képes Folyóirat (1905–1910), a Vasárnapi Ujság szerkesztője (1915–1918).

A Negyvennyolcas Függetlenségi Párt, ill. a Függetlenségi és ’48-as Párt tagja, országgyűlési képviselője (Gyoma, 1881–1892; Székelykeresztúr, 1892–1896; Pápa, 1905–1910), országgyűlési képviselőjelöltje (1910). A párton belül egy ideig az Ugron Gábor vezette különálló csoportosuláshoz tartozott, a Függetlenségi és ’48-as Párt vezette koalíció idején a párt ügyvezető alelnöke (1906–1909), a pártszakadáskor Kossuth Ferenchez csatlakozott (1909. nov.). Az újjászervezett Felsőháznak, a kormányzó által élethossziglan kinevezett tagja (1927).

A századvég egyik ismert újságírójaként és szerkesztőjeként sajátos politikai pályaképeket írt kortársairól (Régi magyar alakok címmel, kötetbe rendezte 1923-ban). Politikai és közéleti cikkei, tárcái és publicisztikái mellett a magyarországi természettudományi (meteorológiai) és csillagászati népszerűsítő irodalom úttörője. Természettudományi előadásai rendszeresen megjelentek a Természettudományi Közlönyben és a Vasárnapi Ujságban. Műfordítóként Nicolas Camille Flammarion klasszikus csillagászati könyvének tolmácsolója. Flammarion nyomán ő is meggyőződéssel vallotta, hogy a Földön kívül is élnek értelmes lények (Laknak-e más világokon?, 1924).

(A kép forrása: Wikipédia)