Rövid leírás
A brüsszeli konzervatórium vezető tanára (1882–1886), a budapesti Zeneakadémia hegedű tanszékének vezetője (1886–1919), a Zeneakadémia igazgatója (1919–1920), főigazgatója (1920–1934), tb. örökös elnöke (1934-től). Az Országos Dalárszövetség (1886–1889) és a zeneakadémiai tanárok zenekarának karnagya (1889-től). A Petőfi Társaság tagja (t.: 1909).
Kora egyik legnagyobb előadóművésze, a romantikus hegedűvirtuóz-nemzedék közvetlen örököse, egyúttal a hegedűoktatás megújítója, a Zeneakadémia hegedű tanszékén a mesteriskola megalapítója. Zeneszerzőként a 19. századi romantikus magyaros hagyományt követte francia stílussal ötvözve: az Francois Coppée szövegkönyvére írt A cremonai hegedűs (1897) c. operája az első magyar világsláger, hetven külföldi színház műsorán szerepelt. Konzervatív kulturpolitikus, haláláig a hivatalos magyar zenei élet egyik legbefolyásosabb személyisége, vezetője volt.
(A kép forrása: Wikipédia)