Rövid leírás
A budai várpalota építési művezetőségének mérnöke (1893–1902), a József Műegyetem, ill. a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (JNMGE) Mérnöki és Építészeti Osztály Száraz-, Mű- és Vízépítéstani Tanszéke tanársegéde (1898– 1904), egy. adjunktusa (1904–1911), és magántanára (1910–1913), egyúttal az újkori építéstan helyettes tanára (1911–1913), ny. r. tanára (1913–1940). A Mérnöki és Építészeti Osztály dékánja (1917–1919), az Egyetem rektora (1930–1932). Országgyűlési képviselő, a Felsőház tagja (1931–1940).
Pályáját a budai várpalota építésén, későbbi apósa, Hauszmann Alajos mellett kezdte. Hauszmann megbízásából ő készítette el a Magyar Vöröskereszt Dísz téri palotájának részletterveit, ill. ő vezette az építkezést is. A Várépítő Bizottság megbízásából elvállalta a Párizsi Világkiállítás magyar egyik magyar részlegének rendezését, ill. uo. a XII–XV. Egyesített Főcsoportok előadójaként is dolgozott (1900-ban). Budapesten számos épületet, (irodaházakat, bérházakat stb.) tervezett, három évtizeden át ő irányította a piarista rend magyarországi építkezéseit. Egyik fontos műve a budapesti piarista székház, mint a rend központi épülete méretében, homlokzatritmusával, üzleteivel szerencsésen illeszkedik a belváros házsorához. Ügyesen vezeti át a közúti átjáró felett a nagyszabású épülettömböt, megtartva a Váci utca egységes, zárt képét. Stílusszemléletére jellemző a székház neobarokk kápolnája. Kezdetben eklektikus stílust képviselt, amelyet az 1930-as években a modern funkcionális szemlélettel igyekezett ötvözni.
(A kép forrása: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Levéltára)
Emlékezet
A Hültl-kripta
Dr. Hültl Hümér sebész-professzor édesapja, Hültl József – a selmecbányai bányászati és erdészeti akadémia tanára – halálakor, 1908-ban vásárolta meg a Batthyány-síremlék mögötti kripta-sorban lévő temetkező helyet, s itt helyezték örök nyugalomra Hültl dédapánkat.
Dédanyánk, Hültl Józsefné Széky /Scheuchenstuel/ Anna (1847-1940) csak 1940-ben követte férjét, s került a kriptába.
Ugyanennek az esztendőnek januárjában temettük ide idősebb fiukat: Dr. Hültl Hümér sebész-professzort, majd 1945 júliusában Dr. Hültl Dezső építész-professzort, nagyapát. (A kripta védetté nyilvánítását kettőjükre való tekintettel engedélyezték 2004-ben)
Nincs tudomásunk arról, hogy 1908 és 1940 között – sírhelyük lejárta miatt – más családtagokat exhumáltattak volna ide, de ez a temető nyilvántartásaiból esetleg tisztázható.
Hauszmann Alajosné Senior Marietta dédanyánkat 1947-ben Annavölgyön temettük el. Az 1950-es évek közepén az Annavölgyet igénybe vett Honvédség közölte a családdal, hogy a családi sír közelében tánc-parkettet óhajtanak létesíteni, és a sírban nyugvó személy exhumálásáról hajlandóak gondoskodni. Így került dédanyánk a szentendrei öreg temetőbe (a HÉV-állomással szemben). Fiát, Hauszmann Jenőt, 1951-ben bekövetkezett halálakor ide temették, s így édesanyja az exhumálás során ebbe a sírba került. 1968-ban meghalt nagyanyánk Hültl Dezsőné Hauszmann Gizella, s ő is, édesanyja és bátyja sírjába lett eltemetve. A szentendrei öreg temető 1970-es években történt felszámolásakor mindhármukat exhumáltattuk, s ekkor kerültek a Fiumei úti temető Hültl-kriptájába.
Hültl Dezső és Hauszmann Gizella fia, ifj. Hültl Hümér 1968-ban halt meg, temetése Farkasréten volt. Őt a tíz éves lejárat után exhumálták és vitték át a Hültl-kriptába. (Ez már a temető-zárlat feloldása után történt.) Ő mérnökként a háború előtti sportrepülő szövetség, az Aeroszövetség főtitkára volt. Utolsó kripta-nyitás 1995-ben történt, amikor az ő feleségének, Hültl Hümérné Gergelyffy Ilonának a hamvait helyezték ott el.
Budapest, 2023. július
Seidl Marietta
(leszármazott)