Rövid leírás
A budapesti tudományegyetem Sebészeti Klinika egy. tanársegéde (1891–1893), a budapesti Stefánia Gyermekkórház segédorvosa (1893–1895), a Szent Rókus Kórház alorvosa (1895–1898), a Szent László Kórház sebész főorvosa (1898–1905) és a Poliklinikai Egyesület Kórházának főorvosa (1900–1905). A budapesti tudományegyetem, ill. a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára (1901–1917), a gyakorlati sebészet rk. tanára (1917–1934). A Szent István Kórház I. sz. Sebészeti Osztálya osztályvezető főorvosa (1905–1919), a Szent Rókus Kórház I. sz. Sebészeti Osztálya főorvosa, osztályvezető főorvosa (1919–1940). A Budapesti Kerületi Betegsegélyező Pénztár Kórház Sebészeti Osztálya osztályvezető főorvosa (1902-től), a Pajor-szanatórium igazgató főorvosa (1914-től). A Magyar Országos Orvosszövetség elnökeként a Felsőház tagja (1935-től).
Általános sebészettel, a sebészet technikai eszközeinek fejlesztésével foglalkozott, a modern magyarországi sebészet egyik megalapítója. Számos modern sebészeti eredmény magyarországi bevezetése fűződik nevéhez, pl. a maszk, a gumikesztyű, a bőr jódozása, a műtéti területek geometriai izolálása. Jelentős eredménye az egész világon elterjedt gyomorvarrógép kifejlesztése. Elsőként szervezte meg a keresetképtelen orvosok, az orvosok özvegyeinek és árváinak rendszeres segélyezését.
(A kép forrása: Wikipédia)
Emlékezet
A Hültl-kripta
Dr. Hültl Hümér sebész-professzor édesapja, Hültl József – a selmecbányai bányászati és erdészeti akadémia tanára – halálakor, 1908-ban vásárolta meg a Batthyány-síremlék mögötti kripta-sorban lévő temetkező helyet, s itt helyezték örök nyugalomra Hültl dédapánkat.
Dédanyánk, Hültl Józsefné Széky /Scheuchenstuel/ Anna (1847-1940) csak 1940-ben követte férjét, s került a kriptába.
Ugyanennek az esztendőnek januárjában temettük ide idősebb fiukat: Dr. Hültl Hümér sebész-professzort, majd 1945 júliusában Dr. Hültl Dezső építész-professzort, nagyapát. (A kripta védetté nyilvánítását kettőjükre való tekintettel engedélyezték 2004-ben)
Nincs tudomásunk arról, hogy 1908 és 1940 között – sírhelyük lejárta miatt – más családtagokat exhumáltattak volna ide, de ez a temető nyilvántartásaiból esetleg tisztázható.
Hauszmann Alajosné Senior Marietta dédanyánkat 1947-ben Annavölgyön temettük el. Az 1950-es évek közepén az Annavölgyet igénybe vett Honvédség közölte a családdal, hogy a családi sír közelében tánc-parkettet óhajtanak létesíteni, és a sírban nyugvó személy exhumálásáról hajlandóak gondoskodni. Így került dédanyánk a szentendrei öreg temetőbe (a HÉV-állomással szemben). Fiát, Hauszmann Jenőt, 1951-ben bekövetkezett halálakor ide temették, s így édesanyja az exhumálás során ebbe a sírba került. 1968-ban meghalt nagyanyánk Hültl Dezsőné Hauszmann Gizella, s ő is, édesanyja és bátyja sírjába lett eltemetve. A szentendrei öreg temető 1970-es években történt felszámolásakor mindhármukat exhumáltattuk, s ekkor kerültek a Fiumei úti temető Hültl-kriptájába.
Hültl Dezső és Hauszmann Gizella fia, ifj. Hültl Hümér 1968-ban halt meg, temetése Farkasréten volt. Őt a tíz éves lejárat után exhumálták és vitték át a Hültl-kriptába. (Ez már a temető-zárlat feloldása után történt.) Ő mérnökként a háború előtti sportrepülő szövetség, az Aeroszövetség főtitkára volt. Utolsó kripta-nyitás 1995-ben történt, amikor az ő feleségének, Hültl Hümérné Gergelyffy Ilonának a hamvait helyezték ott el.
Budapest, 2023. július
Seidl Marietta
(leszármazott)