Rövid leírás
Podmaniczky Károly gyermekeinek nevelője (1833–1838), Pesten ügyvéd (1838–1842). A késmárki kollégiumban a jogtudomány tanára (1842–1846), a kollégium igazgatója (1846–1848). A forradalom és szabadságharc alatt az első népképviseleti országgyűlés tagja, a debreceni parlament jegyzője. Később a Békepárthoz csatlakozott, követte a Képviselőházat Szegedre, majd Aradra is. A bukás után bujdosni kényszerült (1850-ben amnesztiát kapott). Országgyűlési képviselő, a Képviselőház (1865–1867), a Főrendiház tagja (1867–1891).
Az MTA könyvtárosa, főkönyvtárosa (1851–1891). Az első magyar nyelvészeti folyóirat, a Magyar Nyelvészet szerkesztője (1856–1861), majd a Nyelvtudományi Közlemények szerkesztője (1862–1874). A Kisfaludy Társaság tagja (1842). A Magyar Néprajzi Társaság alapító elnöke (1889–1891).
1840-től elsősorban nyelvészettel foglalkozott, az összehasonlító nyelvtudomány egyik magyarországi megalapítója. Sokat vitázott Vámbéry Árminnal: a híres ugor–török háborúban Hunfalvy Pál és Budenz József végleg tisztázta a magyar nyelv helyét a finnugor nyelvek között (a finnugor nyelvcsalád ugor ágába tartozik, Vámbéry és követői viszont a török nyelvek közé sorolta a magyar nyelvet). Rendezte és kiadásra előkészítette Reguly Antal vogul és osztják szövegeit.
(A kép forrása: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/MuMaTu-a-mult-magyar-tudosai-1/hunfalvy-pal-2616/)