Nemzeti Sírhelyek


Hunyady Sándor

Rövid leírás

Hunyady Sándor

 

Az Aradi Közlöny (1916–1917), a budapesti Magyarország és Déli Hírlap belső munkatársa (1917–1918), az I. világháború után a kolozsvári Ellenzék c. lap belső munkatársa (1919–1930), ahol Álmatlan Éjjel címmel állandó rovatot is vezetett. Első színházi sikerei után Budapestre költözött, a Pesti Napló, a Magyarország és az Esti Magyarország belső munkatársa, tárcaírója (1930–1942).

Újságíróként kezdte pályafutását, s az elsősorban művészeti, kulturális témájú karcolatok, tárcák, riportok írása egész életét végigkísérte. Íróként meglehetősen későn, a harmincas évek elején indult, s alig tíz éve maradt életműve beteljesítésére. Stílusát a mikszáthi anekdotizáló írásmód és a Maupassant képviselte, csattanóra kiélezett novella jellemzi, Ambrus Zoltán és Molnár Ferenc művészete volt rá a legnagyobb hatással. Elbeszéléseinek gyakori vezérmotívuma a morális megindultság, sokszor ábrázolt kívülállókat, a polgári foglalkozásokon és értékrenden kívülieket, bordélyok, garniszállók világába, cselédek, bakák, kültelki csepűrágók hétköznapjaiba kalauzol, s mély iróniával pellengérezi ki az úri osztályt. Módszere az egyszerű történetek és a belőlük kiágazó lelki folyamatok leíró, rendkívül reflexív ábrázolása, nem elmélkedik, csupán bemutat. Legjelentősebb műfaja a novella (A diadalmas katona, 1930; Az ötpengős leány, 1935; A vöröslámpás ház, 1937; A tigriscsíkos kutya, 1938). A családi album (1934) egy fiú és imádott író apja bonyolult kapcsolatát mutatja be, amelyben számos párhuzam található az író és apja, Bródy Sándor ellentmondásokkal teli viszonyával. Gyakori, különös jelenség pályáján, hogy egyazon történetet több műfajban is feldolgozott, s ez lehetőséget adott számára ugyanazon téma, szituáció más-más aspektusokból való bemutatására. Példa erre az úri társaság hölgytagjainak viselkedéséről meglehetősen rideg képet festő novella, regény és színmű (Kártyaaffér hölgykörökben, elbeszélés, 1937; Kártyabotrány asszonyok között, regény, 1939 és színmű, 1939). Színdarabjait a Vígszínház mutatta be.

(A kép forrása: Wikipédia)