Rövid leírás
A budapesti tudományegyetem magántanára (1872–1874), egyúttal a József Műegyetem h. tanára (1873–1874), a III. sz. Matematikai Tanszék ny. r. tanára (1874–1905); közben az Építészmérnöki Szakosztály dékánja (1886–1890), az egyetem rektora (1891–1894). A Franklin Könyvkiadó vezérigazgatója (1905–1913).
Br. Eötvös Loránd mellett a korszak egyik legjelentősebb magyarországi tudósa. A matematika számos területén (pl. klasszikus és absztrakt algebra, számelmélet, analízis, halmazelmélet, matematikai logika stb.) alapvetően új eredményeket ért el, de a legjelentősebbet a halmazelmélet és a matematikai logika területén alkotta. A halmazelméletben a nevét viseli a Kőnig-féle egyenlőtlenség, a nem euklideszi geometriák szemléltetésének egyik első modellje.
(A kép forrása: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/MuMaTu-a-mult-magyar-tudosai-1/konig-gyula-38C9/)