Rövid leírás
Kivándorolt Olaszországba (1912), a Padovai Egyetem Ásványtani Intézete tanársegéde (1912–1913), a faenzai Torricelli Gimnázium r. tanára (1913–1919), a faenzai kerámiaművészeti szakiskola egyik alapító tanára és uo. a kerámiai kutatólaboratórium vezetője (1919–1929). A Bolognai Egyetem Vegyészmérnöki Karának ny. r. tanára (1924–1938 és 1945–1950) és a Vegyipari Üzemtani Tanszék vezetője (1925–1950: megszakításokkal). Hollandiában és Nagy-Britanniában szakértőként működött (1938–1940), majd visszatért Olaszországba, ahol egy milánói kutatólaboratóriumban, a szigetelőanyagok előállítására vonatkozó kutatásokat irányította (1940–1943), utóbb egyik munkatársával Milánóban, kemencetervező irodát tartott fenn (1948–1952).
A Galilei Kör alelnöke (1908–1911), majd baloldali kapcsolatai révén Olaszországban segítette a magyarországi Tanácsköztársaság menekültjeit (1919). A II. világháború alatt részt vett az olaszországi nemzeti ellenállási mozgalomban (1943-tól), Milánóban bebörtönözték. Belépett az Olasz Kommunista Pártba (OKP, 1945 eleje), az OKP milánói kulturális központjának vezetője (1945–1948).
Hazatelepült Magyarországra (1952), az Építőanyagipari Minisztérium műszaki tanácsadója (1952), az Építőanyagipari Központi Kutatóintézet igazgatója (1953–1957), a BME Vegyészmérnöki Kar Kémiai Technológiai Tanszéke egy. tanára (1956. aug. 8.–1963. dec. 31.) és a Tanszék vezetője (1957–1963). Az MTA Műszaki Kémiai Kutatóintézete igazgatója (1960–1966), tud. tanácsadója (1966-tól).
(A kép forrása: https://alchetron.com/M%C3%B3r-Korach)