Rövid leírás
A debreceni Déri Múzeum régésze (1955–1956), a tatai Kuny Domokos Múzeum igazgatója (1957), a forradalom után letartóztatták, fegyverrejtegetés koholt vádjával nyolc hónap börtönbüntetésre ítélték (1957. okt.; szabadult: 1958). A Természettudományi Múzeum Embertani Tára, az MTA Régészeti Intézete, a székesfehérvári, a keszthelyi, a tatai múzeum ásatási munkása (1958–1962). A Magyar Mezőgazdasági Múzeum régésze (1962–1964), a székesfehérvári István Király Múzeum régésze (1965–1973) és tudományos titkára (1965–1971), a Régészeti Osztály vezetője (1971–1974), a Veszprém Megyei Múzeumok igazgatója (1974–1978), régésze (1978–1980), tud. főmunkatársa (1980–1982), az Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Adattárának osztályvezetője, műemlékvédelmi szakértője (1983–1993), az MNM főigazgatója (1993).
Honfoglalás kori és államalapítás kori régészettel és középkori magyar várostörténettel foglalkozott. Vezette a Szent István alapította székesfehérvári Szűz Mária-prépostság templomának hitelesítő ásatását (1965–1972 és 1988–1993), ill. a veszprémi székesegyház, a Gizella-kápolna és a Szent Miklós-templom ásatását. Nevéhez fűződik a székesfehérvári történész ülésszaksorozatok megszervezése. A rendszerváltozás kezdetén jelentős szerepet vállalt Nagy Imre és számos mártírtársa földi maradványainak exhumálásában (1989–1993).
(A kép forrása: https://mnm.hu/hu/muzeum/muzeumtortenet/igazgatoink/kralovanszky-alan)