Rövid leírás
Csanád vármegye aljegyzője (1880–1883), a Közmunka és Közlekedésügyi Minisztérium fogalmazója (1883–1886), Csanád vármegye főjegyzője (1886–1896). A Szabadelvű Párt programjával országgyűlési képviselő (Nagylak, 1896–1904 és 1905–1906); közben Szatmár vármegye főispánja (1904–1905). A Függetlenségi és ‘48-as Párt vezette koalíció választási győzelme után kibontakozó kormányzati válság idején, az alkotmányellenesen kinevezett Fejérváry-kormány (az ún. darabontkormány) belügyminisztere (1905. jún. 18.–1906. ápr. 8.). Politikai manőverként tárgyalásokat kezdeményezett az MSZDP-vel, és állást foglalt az általános és titkos választójog bevezetése mellett (1905. jún.). Az ún. nemzeti ellenállást adminisztratív eszközökkel kívánta letörni (1905 ősze), majd jelentős szerepet játszott az udvar és az ellenzéki pártok megegyezésében (áprilisi paktum: 1906. ápr.).
Ferenc Ferdinánd trónörökös legfőbb magyarországi bizalmasaként az Országos Radikális Párt megalapításával (1907) kísérletet tett egy 1867-es alapokon álló, kormányképes parlamenti erő létrehozására, azonban a párt megszervezéséig sem jutott el. Parasztpárti programmal Békéscsaba országgyűlési képviselőjévé választották (1911–1913; összeférhetetlenség miatt lemondott mandátumáról: 1913).