Rövid leírás
A pesti egyetemen, Balassa János mellett tb. segéd (1843–1845), a bécsi egyetemen, Franz Schuh műtőnövendéke (1845–1847), Bécsből hosszabb nyugat-európai tanulmányútra indult Párizs, London és Zürich érintésével (1847–1848), a forradalom kitörésének hírére hazatért, a pesti egyetemen a tábori sebészet előadója (1848. márc.–1848. júl.). Bevonulása (1848. aug.) után, mint zászlóalj főorvos szolgált (1848. aug.–1849. jún.): Görgei Artúr VII. feldunai hadtestében végigharcolta a téli és a tavaszi hadjáratot (1849-től törzsorvossá léptették elő). Görgei hadügyminiszterré való kinevezése után a minisztérium egészségügyi osztálya vezetésével bízta meg (1849. jún.–1849. aug.).
A szabadságharc leverése után büntetésből besorozták a császári hadseregbe, és betegápolói szolgálatra rendelték. Később, a börtönből szabaduló Balassa mellé tért vissza segédként. Az államvasutak orvosa (1860–1880) és a Szent Rókus Kórház II. sz. Sebészeti Osztályának vezetője (1861–1880). A pesti tudományegyetem magántanára (1868–1872), a sebészet ny. rk. tanára (1872–1880), a II. sz. Sebészeti Tanszék tanszékvezető ny. r. tanára (1880–1892). Az Országos Közegészségügyi Tanácsnak alapító tagja (1868-tól), alelnöke, elnöke (1878–1881). Királyi tanácsos (1878–1884), miniszteri tanácsos (1884–1892). A Főrendiház tagja (1885–1892).
(A kép forrása: Wikipédia)