Nemzeti Sírhelyek


Miklós Béla, dálnoki; vitéz lófő (Dálnoki Miklós Béla)

Rövid leírás

Miklós Béla, dálnoki; vitéz lófő (Dálnoki Miklós Béla)

 

A Zrínyi Miklós 7. honvéd gyalogezred (1936–1937), a Ferenc József jászkun 1. honvéd huszárezred parancsnoka (1937–1938), majd a 2. lovas dandár parancsnoka (1938. máj.–1940. febr.); közben vezérőrnaggyá léptették elő (1939. nov.-től). A gyorshadtest parancsnokaként (1940. márc.–1942. jan.) altábornagyi rangban (1941. nov.-től) részt vett a bácskai bevonulásban (1941. ápr.) és a Szovjetunió elleni támadásban (1941. júl.–dec.). A kolozsvári IX. hadtest parancsnoka (1942. febr.– okt.). A kormányzó katonai irodájának főnöke és főhadsegéde (1942. okt.–1944. júl.); vezérezredesi rangban (1943. aug.-tól), az Észak-keleti Kárpátokban harcoló 1. hadsereg parancsnoka (1944. aug.–okt.). A Horthyhoz feltétel nélkül hű Miklós Béla kinevezésekor már tudott a kormányzó készülő kiugrási tervéről, értesült Faragho Gábor moszkvai útjáról is, s erőinek megőrzése érdekében igyekezett hadosztályait a Tisza vonala mögé visszavonni. A kiugrási kísérlet sikertelenségét látva, Kéri Kálmán ezredessel együtt Ökörmező körzetében átment a fronton a szovjet csapatokhoz (1944. okt. 16.).

Szovjet felkérésre elvállalta a német uralom alól felszabadított területen létrehozandó ideiglenes kormány vezetését. Párton kívüli képviselőként az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (Debrecen, 1944. dec.–1945. nov.). Az Ideiglenes Nemzeti Kormány élén Magyarország miniszterelnöke (1944. dec. 22.–1945. nov. 15.), e tisztében az államfői jogokat részben gyakorló Nemzeti Főtanács tagja (1945. jan. 26.–dec. 7.). Kormánya hadat üzent Németországnak (1944. dec. 28.), Moszkvában aláírta a fegyverszüneti egyezményt (1945. jan. 20.), feloszlatta a nyilas szervezeteket, hatálytalanította a népellenes törvényeket és rendeleteket, ugyanakkor rendeletet hozott a népbíróságok felállításáról. Elfogadtatta a birtokviszonyokat alapvetően megváltoztató földreformtörvényt (1945. márc.) és az addigi legdemokratikusabb választójogi törvényt (1945. aug.).

Kiemelkedő közéleti személyiségként meghívott nemzetgyűlési képviselő (1945–1947), de számottevő politikai tevékenységet nem fejtett ki. Az 1947. aug.-i országgyűlési választásokon Pfeiffer Zoltán Magyar Függetlenségi Pártjának tagjaként szerzett mandátumot. Miután az Országos Választási Bizottság az MKP nyomására a párt összes képviselői helyét megsemmisítette, visszavonult a politikai élettől.

 

(A kép forrása: Wikipédia)