Rövid leírás
Párizsban és Barbizonban élt (1924–1926); Nagybányán alkotott (1926). Megalakulásától a Szentendrei Művésztelep tagja (1928-tól).
Kezdetben Paál László, Szőnyi István, Paul Cézanne, Henry Rousseau festészete hatott munkásságára (Asztalra támaszkodó önarckép, 1926; Őserdőben, 1930). Franciaországi útja után expresszívebb kifejezési módra tért át. Az 1930-as évektől alkotta dekoratív színvilágú, szimbolikus-szürrealista álomképeit (Aranykor, 1931; Élet, 1932). Korábbi aktjait, tájképeit, önarcképeit szentendrei élményei követték (Tél, 1932; Szentendrei kishíd, 1934; Szamárhegy, 1933). 1920-tól állította ki műveit a Műcsarnokban.
(A kép forrása: Wikipédia)