Rövid leírás
A pozsonyi országgyűlésen Fábián Gábornak, az Arad vármegyei ellenzéknek segítője (1847–1848). A forradalom és szabadságharc alatt a Központi Bizottmány és az Arad vármegyei statáriális bíróság tagja (1848. máj.–jún.), a Kisjenői választókerület országgyűlési képviselője és az országgyűlés korjegyzője (1848. jún. 5–10.). Az országgyűlést Debrecenbe is követte, majd Görgei Artúr mellett futárszolgálatot teljesített. A világosi fegyverletétel után a temesvári várbörtönben raboskodott (1849–1851; amnesztiával szabadult: 1851).
A Határozati Párt tagjaként, majd a balközép programjával ismét a Kisjenői választókerület országgyűlési képviselője (1861–1865 és 1865–1869), majd a Nagyszalontai választókerület országgyűlési képviselője (1869-től). A Főrendiház örökös tagja (1885-től). A kiegyezés után a gr. Tisza Kálmán és Ghyczy Kálmán vezette balközép egyik vezérszónoka (1867-től), támogatta a balközép és a Deák-párt fúzióját (1875). Gr. Tisza Kálmán kormányának földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztere (1875. márc. 2.–1876. aug. 21.). Az aradi Alföld c. lap munkatársa (1867–1869).
(A kép forrása: Wikipédia)