Rövid leírás
A forradalom és szabadságharc idején Debrecenben, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) fogalmazója (1849. jan.–máj.), majd utászkáplárként, ill. hadnagyként harcolt (1849. máj.–aug.), a világosi fegyverletétel után Tiszaroffon és Bején rejtőzködött.
Rimaszombatban segédlelkész (1851), a nagykőrösi református gimnázium r. tanára (Arany Jánossal, 1851–1853), a kecskeméti gimnázium r. tanára (1853–1854). A kézdivásárhelyi (1854–1857), a kunszentmiklósi (1857–1863), a szabadszállási gyülekezet lelkipásztora (1863–1867).
A VKM osztálytanácsosa (1867–1869), Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye (1869–1872), a jászkun kerület tanfelügyelője (1872–1875), miniszteri tanácsos (1875–1884). A dunamelléki református egyházkerület püspöke és a budapesti református egyház első lelkésze (1884–1903). A budapesti tudományegyetemen az egyetemes irodalomtörténet magántanára (1876-tól). Az MTA I. Osztálya ideiglenes elnöke (1882. máj. 29.–1883. máj. 15.), elnöke (1898. máj. 6.–1901. máj. 7.) és az MTA másodelnöke (1892. máj. 5.–1895.máj. 8.). A Kisfaludy Társaság tagja (r.: 1860), másodelnöke (1883–1900). A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság elnöke (1889–1896). A Magyar Paedagogiai Társaság t. tagja (1894-től).
Történelmi drámákat írt (Attila halála; Fráter György), de ennél lényegesen jelentősebb műfordítói tevékenysége. Klasszikus angol, német és francia szerzőket tolmácsolt (pl.: H. W. Longfellow, A. Tennyson; J. W. Goethe, H. Heine, F. Schiller; A-M-L. Lamartine), továbbá ő fordította le elsőként teljes egészében magyar nyelvre Dante Isteni színjátékát.
(A portrékép forrása: http://www.mkdsz1.freeweb.hu/arch0510.htm ; Magyar Hon Lap)