Rövid leírás

Tóth János

Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei birtokán gazdálkodott, s élénken részt vett a helyi közéletben. Függetlenségi párti programmal országgyűlési képviselő (Mezőtúr, 1892–1918). A negyvennyolcas ellenzék egyik vezéralakja, a Függetlenségi és ’48-as Párt alelnöke (1901–1905), ügyvezető alelnöke (1905–1909). Az 1905–1906. évi kormányzati válság idején a szövetkezett ellenzék vezérlőbizottságának tagja, a Fejérváry-kormánnyal szembeni ún. nemzeti ellenállás egyik vezetője.

A Függetlenségi és ’48-as Párt vezette koalíció kormányzása idején Apponyi Albert mellett a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) politikai államtitkára (1906. aug.– 1910. jan.). A függetlenségi párt kettészakadásakor (1909. nov.) a Kossuth Ferenc vezette Negyvennyolcas Függetlenségi Párt alelnöke (1909–1913). Az újabb fúzió után az Egyesült Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt alelnöke (1913–1917), elnöke (1917–1918). A Tisza-kormány bukását követően ismét a VKM politikai államtitkára (1917. júl.–1918. jan.), majd a harmadik Wekerle-kormány belügyminisztere (1918. jan. 25.–1918. máj. 8.). Az Országos Földbirtokrendező Bizottság elnökeként (1921–1929), jelentős szerepet játszott a Nagyatádi Szabó-féle földreform végrehajtásában. A Felsőháznak a kormányzó által élethossziglan kinevezett tagja (1927–1929).