Nemzeti Sírhelyek


Tóth Kálmán

Rövid leírás

Tóth Kálmán

A forradalom és szabadságharcban a bácskai hadosztály önkénteseként, hadnagyi rangban harcolt (1848–1849), a világosi fegyverletétel után otthon bujkált (1849–1851).

Pesten telepedett le (1851-től); a Hölgyfutár segédszerkesztője (1852–1856), felelős szerkesztője (1856–1861) és a Bolond Miska c. élclap alapító szerkesztője (1860–1862). A hatóságok sajtóvétség miatt megbüntették (1861 és 1862). Baja országgyűlési képviselője (1856–1876). A Kisfaludy Társaság tagja (r.: 1861).

A kiegyezést megelőző évek egyik legnépszerűbb költőjeként romantikus lírai művei közül több népdallá vált (Befútta az utat a hó; Felleg borult az erdőre; Hegedűlnek, szépen muzsikálnak). Versei, népszerű művei Arany János és Petőfi Sándor hatását mutatják, gyakran csak utánérzés szinten. Hazafias verseinek fő élménye az elbukott forradalom, az elveszített szabadságharc. Késői versei egyre komorabb hangvételűek, a közelgő halállal, halálfélelmével és nemzetféltéssel foglalkoznak. Néhány történelmi színművet és komédiát is írt.