Rövid leírás
A pesti (1873-tól budapesti) tudományegyetemen a keleti nyelvek ny. tanítója (1865–1868), ny. rk. (1868–1870), ny. tanára (1870–1905).
Középiskolai tanulmányait megszakítva hat évig vidéken és Pesten házitanítóskodott. Nyelvtehetsége révén 25 éves korára közel 25 nyelven beszélt; elsősorban a keleti nyelvek (főleg a török) iránt érdeklődött. Br. Eötvös József anyagi támogatásával Törökországba, Isztambulba utazott (1857), ahol tartózkodása idején a magyar történet és művészettörténet írott és tárgyi emlékein kívül a helyi élet-, ill. gondolkodásmódot is kutatta. Török és perzsa nyelvtudásának köszönhetően Hüszejn Dáim pasa házában tanítói álláshoz jutott. Itt-tartózkodása idején adta ki tizennégyezer szavas német–török szótárát. Visszatért Pestre (1861), majd a magyar őshaza keresése, ill. a magyarok török népekkel való kapcsolata kutatásának céljából, az MTA anyagi támogatásával Közép-Ázsiába indult (1862). Dervisnek álcázva magát egy karavánnal Tebrizen, Teheránon és Hiván keresztül Buharába ért (első európaiként, 1863), majd Szamarkandon, Karsin, Heráton, Mesheden át jutott újra Teheránba, ahonnan 1864 máj.-ára tért vissza Pestre.