Rövid leírás

Wartha Vince

A budai műegyetem tanársegéde (1863–1864), a zürichi műszaki egyetem tanársegéde (1865–1867) és magántanára (1867). A budai műegyetemen, ill. a József Műegyetemen az ásvány- és földtan h. (1867–1868), ny. r. tanára (1868–1869), majd az általa megszervezett Vegyiparműtani (= Kémiai Technológiai) Tanszék ny. r. tanára (1869–1912); közben megszervezte az egyetem Vegyészmérnöki Osztályát (1882). A József Műegyetem Gépészmérnöki Osztálya dékánja (1875–1877), az egyetem rektora (1896–1897 és 1909–1910).

Az MTA másodelnöke (1908. nov. 23.–1910. ápr. 28.). A Magyar Természettudományi Társulat másodtitkára (1868), első titkára (1894–1898), elnöke (1900–1909); közben a Kémiai-ásványtani Szakosztály alelnöke (1892–1895). A Magyar Turista Egyesület elnöke (1899–1902).

Legjelentősebb felfedezése az agyagiparban az ún. gubbiói fémlüszter-máz (= bíborlüszter) évszázadokon át keresett gyártási titkának megfejtése, amelyet újra sikerült előállítania. Ezzel az általa eozinnak elnevezett mázzal világhírűvé tette a pécsi Zsolnay-gyárat. Sikerei elismeréseként 1904-ben az állam megbízta a herendi porcelángyár újjászervezésével. Mint nemzetközi hírű kerámia-szakértő részt vett a faenzai kerámiamúzeum (Museo Internazionale delle Ceramiche) megalapításában. Értékes kerámia- és üveggyűjteményét a budapesti műegyetem őrizte, de anyagát 1948-ban szétosztották a budapesti Szépművészeti Múzeum, a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum és a Néprajzi Múzeum között. Széles körű tudománynépszerűsítő tevékenységet fejtett ki.