Nemzeti Sírhelyek


Weiszfeiler Gyula

Rövid leírás

Weiszfeiler Gyula

Tanulmányai befejezése után a berlin-dahlheimi Immunológiai Kutatóintézet kutatóbiológusa (1928–1929), a Bad Lippspringe-i Tuberkulózis Szanatórium orvosa (1929–1930), a genfi Pszichiátriai Klinika (1930–1931), a zürichi Közegészségügyi Intézet tud. munkatársa (1931–1932), kommunista tevékenysége miatt kiutasították (1932). Moszkvában élt (1932–1958); a moszkvai Központi Tuberkulózis Intézet tud. munkatársa (1932–1943), tud. főmunkatársa és professzora (1943–1952); közben a szverdlovszki Tuberkulózis Intézet osztályvezető főorvosa (1941–1943), a taskenti Tuberkulózis és Mikrobiológiai Intézet vezetője (1952–1957), a moszkvai Poliomielitisz Kutatóintézet tud. osztályvezetője (1957–1958).

Hazatérése után az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI), 1960-tól az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) Mikrobiológiai Osztálya vezetője (1958–1963), az újabb átszervezés után létrejött MTA Mikrobiológiai Kutatócsoport igazgatója (1960–1972), nyugdíjas tud. tanácsadója (1972-től). Az MTA Mikrobiológiai Bizottsága tagja (1959-től). A Magyar Mikrobiológiai Társaság főtitkára (1959–1966), tb. vezetőségi tagja (1966-tól). Mikrobaktériumok, elsősorban az M. tuberculosis változékonyságának vizsgálatával foglalkozott. Magyarországon elsősorban a járványos gyermekbénulás (= poliomielitisz) elleni Sabin-féle vakcinát vizsgálta, a betegség elleni magyarországi küzdelem irányítója.