Nemzeti Sírhelyek


Wekerle Sándor, id.

Rövid leírás

Wekerle Sándor, id.

A Pénzügyminisztérium (PM) díjnoka, segédfogalmazója (1870–1874), fogalmazója (1874–1879), miniszteri titkárként a PM Elnöki Osztályának vezetője (1879–1887); miniszteri osztálytanácsosi (1881–1884), majd miniszteri tanácsosi rangban (1884-től). A PM adminisztratív államtitkára (1887. febr.–1889. ápr.), a Szabadelvű Párt programjával országgyűlési képviselő (Bobró, 1886–1887; Nagybánya, 1887–1896; Temesvár, 1906–1910; Budapest IV. ker. [Belváros], 1917–1918). Tisza Kálmán és gr. Szapáry Gyula kormányának pénzügyminisztere (1889. ápr. 9.–1892. nov. 17.); közben kereskedelemügyi miniszter is (1892. máj. 10.–1892. júl. 16.), Magyarország első polgári származású miniszterelnöke (1892. nov. 17.–1895. jan. 14.), egyúttal továbbra is pénzügyminiszter (1892. nov. 17.–1895. jan. 14.). A Közigazgatási Bíróság elnöke (1896. nov.–1906. ápr.), e tisztében a Főrendiház tagja.

Az 1905–1906-os kormányzati válság lezárásaként, az udvar, ill. a Függetlenségi és ’48-as Párt vezette koalíció kompromisszumának (az ún. áprilisi paktum) eredményeként ismét miniszterelnök és pénzügyminiszter (1906. ápr. 8.–1910. jan. 17.), egyúttal rövid ideig honvédelmi és horvát–szlavón–dalmát tárca nélküli (1906. ápr. 8.–ápr. 23.), valamint igazságügyi miniszter is (1909. szept. 23.–1910. jan. 17.). Magyarország történetében egyedülállóként harmadszor is miniszterelnök (1917. aug. 20.–1918. okt. 30.); közben pénzügy- (1917. szept. 16.–1918. febr. 1.), földművelésügyi (1918. jan. 25.–1918. febr. 11.) és belügyminiszter is (1918. máj. 8.–1918. okt. 31.). Az Országos Ipartanács (1896–1918), a Közművelődési Tanács (1920), az Országos Pénzügyi Tanács elnöke (1921. ápr.–aug.). – Szent István-rend Nagykeresztje (1907).