Rövid leírás
Középiskoláit Székesfehérvárt, Szombathelyen és Pesten végezte és 1858-59-ben a budai műegyetemet látogatta. 1859-ben a gyorsírással kezdett foglalkozni. Egyike a legrégibb magyar gyorsíróknak, ő ültette át a Stolze-féle rendszert magyar nyelvre már 1860-ban. Ezen az alapon meg is írta 1863-ban A magyar gyorsírás című kimerítő tankönyvét, amely számos kiadást ért meg. Másik szakmunkája: Az országgyűlési gyorsíró kézikönyve (1869, újabb kiadás: 1906). Fenyvessy alapítója és szerkesztője volt a Magyar Gyorsíró című szaklapnak.
1865-től 1911-ig az országgyűlési gyorsíró irodát vezette. 1862. január 24-től 1873. november 20-ig a budapesti IV. kerületi főreáliskolában a gyorsírás rendkivüli tanáraként dolgozott. Budapest egyesítése után a fővárosi képviselőtestületnek, valamint pénzügyi és közélelmezési bizottságának is tagja volt.
1910-ben rendszerének ötvenéves fennállását jubilálták s ez alkalommal udvari tanácsosi címet kapott, miután már előbb nemességet kapott. Fenyvessy több nemzetgazdaságtani tanulmányt is írt folyóiratokba. 1899-ben nemesi előnevet kapott.
Fiai zalai Fenyvessy Béla egyetemi tanár és Fenyvessy József államtitkár-helyettes, közgazdasági szakíró, statisztikus voltak.