Rövid leírás
Apja előbb tanító, utóbb kereskedő volt. Fiát tudományos pályára szánta és erején felül taníttatta. Halász Ignác elemi iskoláit Várpalotán végezte. A gimnázium hat osztályát Veszprémben látogatta, majd Székesfehérváron nevelősködött és ott is érettségizett. 1873-ban beiratkozott a budapesti egyetem bölcsészeti karára, ekkor a magyar és német nyelven kívül már folyékonyan beszélt franciául, angolul és olaszul is. Tanárai Toldy Ferenc, Greguss Ágost, Heinrich Gusztáv és Budenz József voltak, közülük különösen Budenznek az összehasonlító nyelvészet terén kifejtett munkássága hatott rá. Egyetemi hallgató korában pályadíjat is nyert egy lapp alaktannal, melyet Szilasi Móriccal együtt írt. 1877-ben tanári szakvizsgát tett és a fővárosban, valamint Székesfehérvárott tanított. 1881-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett.
1888-ban az MTA levelező tagjai közé választotta, 1889-ben levelező tagja lett a Helsingforsi Finnugor Társaságnak(wd) (finnül: Suomalais-Ugrilainen Seura). 1892-ben Budapesten tanított, 1893-ban a magyar nyelvhasonlítás magántanára volt a budapesti egyetemen, év végétől pedig a kolozsvári egyetemen tanította a magyar nyelv és ugor összehasonlító nyelvészetet.
A Magyar Tudományos Akadémia segítségével három tanulmányutat tett a svédországi és a norvégiai lappok között, ahol sok nyelvi és népköltési anyagot gyűjtött. Első útját 1884 júniusában kezdte meg és szeptember végén fejezte be; Varsón, Szentpéterváron át ment Finnországba és onnan a lappokhoz. Ott lakott a lappokkal együtt sátrakban, eljárt iskolájukba, följegyezte mindazt, ami nyelvükre, szokásaikra, műveltségükre vonatkozik; továbbá majdnem az egész újabb lapp irodalmat megszerezte és e munkákat magával hozta. Másodszor 1886 nyarán, harmadszor 1891-ben kereste föl a lappokat; mindannyiszor érdekes és értékes nyelvészeti adatokkal tért vissza.